Betűk
Itt az eszperantó ábécé:
- Aa ami szeretni
- Bb bela szép
- Cc celo cél
- Ĉĉ ĉokolado csokoládé
- Dd doni adni
- Ee egala egyenlő
- Ff facila könnyű
- Gg granda nagy
- Ĝĝ ĝui élvezni
- Hh horo óra
- Ĥĥ ĥoro kórus
- Ii infano gyerek
- Jj juna fiatal
- Ĵĵ ĵurnalo folyóirat
- Kk kafo kávé
- Ll lando ország
- Mm maro tenger
- Nn nokto éj/szaka/
- Oo oro arany
- Pp paco béke
- Rr rapida gyors
- Ss salti ugrani
- Ŝŝ ŝipo hajó
- Tt tago nap
- Uu urbo város
- Ŭŭ aŭto autó
- Vv vivo élet
- Zz zebro zebra
| Nagybetűk: | A, B, C, Ĉ, D, E, F, G, Ĝ, H, Ĥ, I, J, Ĵ, K, L, M, N, O, P, R, S, Ŝ, T, U, Ŭ, V, Z |
|---|---|
| Kisbetűk: | a, b, c, ĉ, d, e, f, g, ĝ, h, ĥ, i, j, ĵ, k, l, m, n, o, p, r, s, ŝ, t, u, ŭ, v, z |
| Betűnevek: | a, bo, co, ĉo, do, e, fo, go, ĝo, ho, ĥo, i, jo, ĵo, ko, lo, mo, no, o, po, ro, so, ŝo, to, u, ŭo, vo, zo |
Nagybetűk és kisbetűk
Minden betűnek két alakja van: nagybetűs és kisbetűs. A kisbetűk a normál betűalakok. Nagybetűket rendszerint a főmondat első betűjeként használunk, valamint a tulajdonnevek kezdőbetűjeként.
Felüljelzések
6 betű egyedi az eszperantó nyelvben: Ĉ, Ĝ, Ĥ, Ĵ, Ŝ és Ŭ. Ezek felüljelzéses betűk. A felüljelzést ^ kalapnak is nevezzük. Az U fölött levő felüljelzést horognak hívjuk.
Amikor nem használhatunk pontos felüljelzéseket, lehet alternatív írásmódot használni. A hivatalos alternatív írásmód a H-írásmód,amely megtalálható a Fundamento de Esperantóban is. A H-írásmódban hátravetett H-t használunk a kalapok helyett, és teljesen elhagyjuk a fordított kalapot az Ŭ felett: ch, gh, hh, jh, sh, u. A számítógépes szövegszerkesztésben, e-mailben stb. sokan használják a hátravetett x-et, X, a kalap és a fordított kalap helyett: cx, gx, hx, jx, sx, ux.
Kiejtés
A, E, I, O és U betűk magánhangzók. Minden más mássalhangzók. Minden betűt (hangot) ki kell mondani. Nincsenek néma betűk (hangok).
Magánhangzók
| Magánhangzó | Leírás | IFA (fonetikai) jel |
|---|---|---|
| I | - | [i] |
| U | - | [u] |
| E | - | [e] |
| O | - | [o] |
| A | - | [a] |
Hangsúly
Két vagy több magánhangzóból álló szavak esetében egy magánhangzót erősebben ejtünk ki a többinél. Azon van a hangsúly. A hangsúly mindig az utolsó előtti magánhangzón van (a nagybetűs magánhangzó mutatja itt a hangsúlyt): tAblo, nenIam, rapIda, taksIo, familIo, revolvEro, krokodIloj, eskImo, diskUtas, mEtro, metrOo, Apud, anstAtaŭ, trIcent, mAlpli, Ekde, kElkmil stb.
Az O végződést hiányjellel (aposztróffal) lehet helyettesíteni. Az aposztrófot úgy tekintjük, mint egy (ki nem ejtett) magánhangzót, és a hangsúly sem változik meg: taksI', familI', revolvEr', metrO'.
Magánhangzó váltakozás
A magánhangzó kiejtési helye szabadon váltakozhat bizonyos határok között. Csak az a fontos, mindegyik magánhangzó ne közelítsen túlságosan az 5 másik magánhangzó egyikéhez sem.
A magánhangzók hosszúsága az eszperantóban teljesen jelentéktelen. Lehet kiejteni őket hosszan, közepesen hosszan vagy röviden tetszés szerint.
Minden eszperantó magánhangzót statikusan ejtünk ki, ami azt jelenti, hogy nem hallhatóan mozog a nyelvünk a szájunk egyik pozíciójából a másikba való átmenet. Pl. E ne legyen sosem 'ej', O sosem 'oŭ'
Mássalhangzók
| Mássalhangzó | Leírás | IFA (fonetikai) jel |
|---|---|---|
| B | - | [b] |
| P | - | [p] |
| D | - | [d] |
| T | - | [t] |
| G | - | [g] |
| K | - | [k] |
| V | - | [v] |
| F | - | [f] |
| Z | - | [z] |
| S | - | [s] |
| Ĵ | - | [ʒ] |
| Ŝ | - | [ʃ] |
| Ĥ | - | [x] |
| H | - | [h] |
| C | - | [ts] |
| Ĝ | - | [dʒ] |
| Ĉ | - | [tʃ] |
| M | - | [m] |
| N | - | [n] |
| L | - | [l] |
| R | - | [r] |
| J | - | [j] |
| Ŭ | hátul képzett mély félhangzó | [w] |
Félhangzók
A J és Ŭ félhangzók kiejtési mód szerint magánhangzók, de a nyelvben mássalhangzóként szerepelnek. Ezek mindig rövidek, és sohasem lehetnek hangsúlyosak. Félhangzó mindig igazi magánhangzó előtt vagy utána jelenhet meg. Ŭ rendszerint csak 'aŭ' és 'eŭ' kapcsolatokban fordulhat elő.
Mássalhangzó változás
Amikor egy zöngétlen mássalhangzó közvetlenül egy zöngés mássalhangzó előtt áll, sokan hajlamosak arra, hogy zöngésen ejtsék azt: akvo → "agvo", okdek → "ogdek". És fordítva, amikor egy zöngés mássalhangzó áll egy zöngétlen előtt, sokan zöngétlenül ejtik ki: subtaso → "suptaso", absolute → "apsolute". Ilyen változtatások elvben soha sem helyesek, de gyakran toleráljuk a gyakorlatban, ha nem okoznak félreértést. Egyes esetekben néhányan zöngétlenül ejtik a szóvégi zöngés mássalhangzót: apud → "aput", sed → "set", hund' → "hunt", naz' → "nas". Az ilyen változtatások azonban nem elfogadottak. Gondosan kerüljük ezeket.
Egyes nyelvek beszélői hajlamosak ejteni az egymást követő KV és GV kapcsolatot 'kŭ' és 'gŭ': akvo → "akŭo", kvin → "kŭin", gvidi → "gŭidi". Ŭ sosem következhet mássalhangzó után az eszperantó szóban, és ezért félreértések sem lehetnek ebből, mégis az ilyen kiejtés helytelennek tekinthető.
Néhány nyelvben P, T, K, C és Ĉ hangokat aspirációval ejtjük, mintha utána egy kis H állna. Az eszperantóban ezek a mássalhangzók rendszerint aspiráció nélkül állnak, de nincs erre szabály. Lehet aspirációval is ejteni ezeket, de figyeljünk arra, hogy ne ejtsünk teljes értékű H.
L a fogaknál létrejövő részleges akadály által képezendő. Ha csak ott korlátozódik, az L "világosan" szól. Ha egyidejűleg megemeljük a nyelvhátat a szájpadlás felé, akkor sötét, u-szerű L hangot kapunk. Ilyen sötét L teljesen jó lehet, de figyeljünk arra, hogy ne legyen olyan, mint Ŭ. Ez történik, ha a fő akadály eltűnik a fogaknál.
Amikor N veláris hang előtt áll N hajlamosak orrhangként (kis különbség) vagy veláris hangként (nagy különbség) ejteni, hogy megkönnyítsék a kiejtést: tranĉi, manĝi, longa, banko stb. Ez nem, probléma, mert nincs az eszperantóban veláris orrhang, amellyel keveredhetne N. Hasonlóképpen sokan M is ajak-foghangként hajlamosak ejteni más ajak-foghang előtt: amforo, ŝaŭmvino stb. Ez sem probléma. De figyeljünk arra, hogy ne ejtsük N ajak-foghangként: infero, enveni stb., mert akkor N és M keveredhetne, ami nem elfogadható. Természetesen mindig használható N és M alapkiejtése.
R általában foghang, de igazából nem lényeges hol képezzük a szájban a hangot. Pl. veláris R teljesen elfogadott alternatíva. A fontos dolog csak az, hogy R rezgő legyen. Tehát a veláris R is legyen rezgő, tehát az uvula rezegjen. R mindig legyen rezgőhang, bárhol is álljon a szóban. Pl. rivero szóban a két R ugyanúgy legyen ejtve. De különböző más változatokat használunk, amelyek szintén elfogadottak a gyakorlatban. Mégis vigyázzunk arra, hogy R hang nem keveredjen más mássalhangzóval, bármelyik magánhangzóval.
A mássalhangzók hosszúságának az eszperantóban egyáltalán nincs jelentősége. Hosszan, közepesen hosszan vagy tetszés szerint röviden kiejthetőek.