Az -N a tárgyeset végződése. Különböző szófajú szavakhoz tehetjük:

• főnevek: domo → domon, hundo → hundon, virino → virinon, seĝoj → seĝojn, ekskursoj → ekskursojn
• melléknevek: ruĝa → ruĝan, granda → grandan, virina → virinan, verdaj → verdajn, knabaj → knabajn
• személyes névmások: mi → min, ĝi → ĝin, ili → ilin, oni → onin, si → sin
• U, O, és A végű tabellaszavak: kiu → kiun, iu → iun, ĉiuj → ĉiujn, kio → kion, ĉio → ĉion, ia → ian, nenia → nenian, tiaj → tiajn
• helyhatározószók és helyhatározói tabellaszavak E: hejme → hejmen, tie → tien, ie → ien

Az -N végződés mindig az esetleges -J végződés után áll: domojn, hundojn, virinojn, ruĝajn, grandajn, virinajn, kiujn, kiajn.

Ha egy főnév -N végződést kap, akkor minden melléknév és -U, -A végű tabellaszó, amely ennek a főnévnek a jelzői, szintén kapják meg az -N végződést:

tárgyi predicativum azonban ne kapjon -N végződést: Mi refarbis la flavajn seĝojn blankaj.

Az -N végződés jelölhet:

• tárgyat
• mértéket
• időpontot
• irányt
• más jelentéseket

Tárgy

A tárgy az, amire a cselekvés közvetlenül utal. A tárgyra utal a a tárgyeset -N végződése. Ez teszi lehetővé a sokféle szórendet

Mindegyik következő mondat alapvetően ugyanazt a jelentést hordozza: kato mordas hundon; kato hundon mordas; mordas kato hundon hundon kato mordas; hundon mordas kato (minden esetben a macska az, aki harap, míg a kutya szenvedi el a harapást). Az -N végződés miatt mind a hat azonos jelentásű variáns világosan érthető. A szórend csak a stílustól és az ízléstől függ.

Mi amas vin; mi vin amas; vin mi amas; vin amas mi; amas mi vin; amas vin mi. Mind a hat változatnak ugyanaz a jelentése: Az szeret cselekvést "én" végzem, és a szeretet "feléd" irányul.

Tárggyal rendelkező mondatot szenvedő mondattá is átalakíthatunk. Ekkor a tárgy alany lesz.

Esti és hasonló igék nem valamire irányuló cselekvések. Az a mondatrész, amely az esti igére vonatkozik nem tárgy, hanem állítmány, amelynek soha sem kaphat -N végződést: Tio estas tri seĝoj. Mi estas kuracisto. Ŝi fariĝis doktoro.Mia patro nomiĝas Karlo.

Az ige alanya az állítmány után is állhat. Néhány igénél az ilyen szórend nagyon gyakori. Ne használjunk -N végződést az ilyen alanyoknál:

Mérték

Mértéket jelölő szavak és kiegészítők gyakran kapnak -N végződést.

Idő mérték

Az -N végződés az időkifejezésekben mutathatja az időhossz, az időtartam vagy gyakoriság mértékét. Ezek a kifejezések a következő kérdésekre felelnek: kiel longe?, (dum) kiom da tempo?, kiel ofte? stb.

Leggyakrabban az időhatározói -N az ige kiegészítője:

Az időhatározói -N lehet még melléknév vagy határozó kiegészítője:

Az időhatározói -N végződés az időre utaló post kiegészítővel vagy az antaŭ kiegészítővel is állhat az idő jelzésére: Du tagojn post tio ŝi forveturis Norvegujon. Két nap múlt el "az" óta.

Különböző mértékek

Más mértékek teljesen ugyanúgy működnek, mint az időmértékek. Lehet térbeli hosszúság, magasság, szélesség, távolság, mélység, súly és ármérték stb. A kiom?, kiel multe?, kiel malproksime?, kiel longe?, kiel alte?, kiel profunde?, kiel peze? stb. kérdésre válaszolnak:

Jelölő nélküli mérték

A mérték mondatszerepben is megjelenhet, amelynek nincs jelölője: Dek jaroj estas tre longa tempo. Dek jaroj itt alany. Pasis du tagoj. Du tagoj itt alany.

Időpont

Az -N végződés lehet időpontot jelölő mondatrész. Az ilyen mondatrészek az alábbi kérdésekre felelnek: kiam?, kiudate?, kiutage?, kiujare?, kiufoje? stb. Azt is mondhatjuk, hogy az ilyen -N végződés egy időhatározói elöljárószó, rendszerint en helyett áll:

A hét napjai esetében a tárgyesetű főnév pontosan ismert napot jelöl: dimanĉon = "egy ismert vasárnap", ha nem is használjuk a la névelőt. Az ilyen napnév határozói alakja rendszerint azt mutatja, hogy általában ilyen napról van szó: dimanĉe = "vasárnaponként, minden vasárnap": Mi alvenos en Lyon lundon, la 30-an de Aŭgusto. (Lyonba érkezem hétfőn, augusztus 30-án.)

Az órakifejezésekben használjuk a je elöljárót, főleg akkor, ha a horo szót elhagyjuk, hogy ne kavarjuk össze az órát a dátummal

Jelölő nélküli időpont

Időpont mondatszerepben is megjelenhet, amelynek nincs jele: Hodiaŭ estas sabato, kaj morgaŭ estos dimanĉo. és a dimanĉo itt alany szerepben áll.

Irány

-N vonzatok és kiegészítők irányt jelölhetnek. Ekkor a merre? kérdésre felelnek, melyik irányban stb.

Egyedüli N-végződés

Az irányjelölő -N végződést csak akkor használjuk, amikor valaminek a belseje felé történő haladásról van szó. Nem mondjuk iri muron, iri kuraciston, de iri al muro, al kuracisto. Valójában az irányjelölő -N végződést majdnem mindig csak helységnevek (főleg városnevek) esetében használjuk.

N en-nel, sur-ral és sub-bal

A közvetlen -N végződés leggyakrabban az en, sur és a sub elöljárókkal fordul elő, a három leggyakorib helyhatározói elöljárószóval. Amikor az en, sur és sub egyszerű helyzetre utal, akkor -N végződés nélkül használjuk. De ha arra akarunk utalni, hogy valami halad valami felé, ki kell egészíteni egy irányra utaló végződéssel. Elméletileg használhatjuk az al, al en, al sub, elöljárót, de gyakorlatban mindig inkább az -N végződést használjuk.

Más helyhatározói elöljárószavaknál, mint en, sur és sub gyakran nem használjuk az iránymutató -N végződést, de a szövegösszefüggésből kiderül, hogy irányról van szó. De lehet használni az -N végződést más elöljárószavak esetében, ha ez világosabbá teszi a szöveget.

Ilyen esetekben nem szoktuk használni az irányjelölő -N végződést, mert az igazi cél bele érthető a kifejezésben. Ennek a kifejezésnek lenn e -N végződése, ha beletennénk:

De mégsem lenne hiba sub la kverkon és antaŭ min, mert ezeket a kifejezéseket is tekinthetjük célként ezekben a mondatokban.

Helyhatározói elöljárókat gyakran használjuk átvitt értelemben. Valami absztrakt dolgot fejezünk ki úgy, mintha hely lenne. Ekkor is használhatjuk az irányjelölő -N végződést az átvitt irány kifejezésére, pl.: Mi ŝanĝos ilian malĝojon en ĝojon.

Néhány elöljárószó maguk is irányt jelölnek: al, ĝis, el és de. Ezek az elöljárószavak sohasem jelölnek pozíciót. Utánuk soha sem használjunk -N végződést: al la urbo, ĝis la fino, el la lernejo, de la komenco.

N helyhatározók után

Az N végződést -E végű helyhatározókhoz és helyhatározói tabellaszavakhoz is tehetjük: hogy valamilyen hely felé vezető irányt jelöljön:

N más jelentésekhez

Az N-vonzatok és kiegészítők leggyakrabban mértéket, időpontot vagy irányt jelölnek, de néha ilyen mondatrészt más szerepet jelöl, mint amire rendesen használjuk az elöljárót:

Elméletileg minden elöljárószó helyettesíthető -N végződéssel, ha ez nem zavarja meg az értelmet. Különösen gyakran használjuk az -N-t a je helyett. Az egyértelműségi szabály mégis lehetetlen használni az -N-t a de és a el elöljárók helyett, mert N maga is közeledő mozgást kifejező jel. Néha azonban találkozunk ilyen mondatokkal is: Ili eliris la buson. Ekkor az N végződés tárgy: a busz az "eliri" cselekvés tárgya. Sokkal világosabb és ebből következően ez az ajánlott: Ili eliris el la buso (Kiszálltak a buszból.)

Tárgyeset és tulajdonnevek

Teljesen eszperantósított neveknél tárgyesetet használunk mindig a korábban bemutatott szabályok szerint.

Nem eszperantósított tulajdonnevek O-végződés nélkül is megjelenhetnek. Ezeknél a neveknél elhagyható az N-végződés, akkor is ha mondatbeli szerep azt megkívánja.

Ha a név felveheti az -N végződést (ha magánhangzóra végződik), akkor természetesen hozzáadható. Hozzáadható O-végződés is idegen névhez. Ha O-végződést használunk, akkor N-végződést is kell használnunk, ha a mondat azt kívánja. Lehet előre is tenni címet vagy hasonló kifejezést, amely kaphat N-végződést.