Egy mondaton belül egy másik mondat is lehet, amely főmondatként szerepel. Az ilyen mondatot mellékmondatnak hívjuk. A mellékmondatnak rendszerint nincsen jelölőjük. Egy mellékmondat rendszerint bevezető kötőszóval kezdődik, az alárendelő kötőszóval:

• Ke a legfontosabb alárendelő kötőszó.

• Ĉu kérdő mellékmondatokat vezet be.

• KI-vel kezdődő tabellaszavak kérdő mellékmondatokat és vonatkozó mellékmondatokat vezetnek be.

Más alárendelő kötőszavak se, ĉar, dum, ĝis, kvankam, kvazaŭ, ol és {17apenaŭ.

Ke

A ke alárendelő kötőszó nem igazán mutat bármiféle jelentést. Az csak a mellékmondat kezdetét mutatja, amelynek nincs más kötőszava.Ke-mondat sok különböző mondatbeli szerepben jelenhet meg. A mondatbeli szerepet pontosíthatjuk, ha ke-mondatot tio tabellaszóval helyettesítjük. Néha együtt is használhatjuk tio és ke-mondatot, főképpen akkor, amikor ke-mondat mondatbeli szerepét elöljárószóval kell jelölni.

Ke-mondatok, mint alany, tárgy vagy határozó

Ha az elöljárószó pri, rendszerint elhagyjuk (és a segéd tio is)?

A por elöljárószót rendszerint közvetlenül ke-mondat elé tesszük segéd tio nélkül. A teljes kifejezést: por tio ke nagyon ritkán használjuk. Használjuk anstataŭ is közvetlenül ke előtt, és néha malgraŭ, krom és sen:

Egyes esetekben egyszerű ke-mondatot használunk por nélkül por (tio) ke helyett:

Csak por ke, malgraŭ ke, anstataŭ ke, krom ke, és sen ke fogadható el általában. De csak a szokatlanság miatt nem ajánlottak az ilyen mondatok: Ni parolis, pri ke la prezoj ĉiam altiĝas. Oni argumentis, kontraŭ ke ili ekloĝu en la urbo. Li sukcesis eskapi, pro ke vi dormis. Tio okazis, antaŭ ke mi naskiĝis. A szokatlanság azonban erős érv. Ne minden áron fejezzük ki magunkat ilyen szokatlan módon, hogy esetleg ne értsenek meg bennünket. Inkább használjuk segéd tio: pri tio ke, kontraŭ tio ke stb. antaŭ (tio) ke és post (tio) ke helyett használjuk antaŭ ol és post kiam. Pro ke helyett használjuk pro tio ke, tial ke vagy ĉar.

Ke-mondatok kiegészítőként

Gyakran ke-mondat kiegészítőként áll, amely megmagyarázza a szó jelentését.

Ke-mondat mint állítmány

Ke-mondat lehet főnévi mondatrész állítmányi leírása:

A ke elhagyása

Néha elhagyjuk ke a mellékmondat előtt, majdnem csak függő beszédben:

Kérdő mellékmondatok

Ha egy mellékmondat kérdés ĉu vagy KI-szóval kezdődik. Kérdő mellékmondatok ugyanolyan szerepben állhatnak mint a ke-mondatok.

Némely nyelvben a mellékmondatokban ugyanazt a szót használjuk ĉu és se szóra. Az eszperantóban meg kell különböztetni. Ĉu kérdésre utal. Se feltételre utal. A jelentéskülönbség nagy:

Vonatkozó mellékmondatok

KI kezdetű tabellaszavak szintén bevezethetnek mellékmondatokat kérdő jelentés nélkül. Gyakran egy ilyen KI-szó valamiképpen egy olyan dolgot képvisel, ami a főmondatban is szerepel. Az ilyen KI-szavakat vonatkozónak nevezzük, mert a fő- és mellékmondat közötti viszonyt jelölik.

Vonatkozó kiu

Gyakran nehéz elválasztani vonatkozó kiu-mondatot a főmondattól, mert a jelentés mindkétt mondattól együttesen függ:

Sokan nem tesznek vesszőt kiu-mondat elé és után, amelyek az egész mondat értelme érdekében szükségesek. De erre nincsenek szabályok. Mindig használhatunk vesszőt.

Vonatkozó kiu-mondat rendszerint mindjárt az adott szó előtt áll, de néha más helyzetben lehet, pl. az egész mondat elején, akkor a leírt szó előtt mindig tiu vagy a szó előtt tiu van:

Egyes esetekben egy főszónak több, mint egy vonatkozó kiu-mondata van, mint jelző. Rendszerint az egyértelműség kedvéért hozzáteszünk egy kötőszót, kaj vagy sed: Hieraŭ mi vidis viron, kiu promenis sur la strato, kaj kiu portis grandan valizon. Mindkét kiu-mondat viron szóra vonatkozik. Ha több, mint két vonatkozó kiu-mondat van, elég kötőszót tenni az utolsó kiu-mondat elé: Jen estas afero, kiu estas tre utila, kiu helpos vin en multaj okazoj, kaj kiun vi tre zorge gardu. Mindhárom kiu-mondat afero szó jelzője.

Egyes esetekben vonatkozó kiu-mondat nagyon gyengén kötődik ahhoz a szóhoz, amelynek a jelzője. Az ilyen kiu-mondat egyszerűen folytatja az elbeszélést. Ugyanilyen jó lenne használni egy külön főmondatot. Továbbelbeszélő kiu-mondat mindig a főmondat végén áll.

Vonatkozó kio

A vonatkozó kio alárendelő kötőszóként hasonlóan használható, mint a vonatkozó kiu. A vonatkozó kio használjuk a vonatkozó kiu, ha a mellékmondat -O végű tabellaszó jelzője:

Gyakran a jelzett tabellaszó rejtve benne van a mellékmondatban:

Vonatkozó kio használunk kiu helyett, ha a mellékmondat főnévszerű melléknév jelzője nagyon általnos jelentéssel. Azt is mondhatnánk, hogy io szó rejtve megtalálható a melléknév után, de igazából sosem használunk teljes kifejezést io szóval:

Ha beteszünk egy főnevet, pl. afero, mindig a vonatkozó kiu kell használni: La sola afero, kiun mi deziras... La unua afero, kiu okazis... Okazis la plej bona afero, kiun oni povus imagi.

Ha a főnévszerű melléknév kevésbé elvont, beleérthető valamilyen igazi főnév, akkor használjuk kiu:

Vonatkozó kio használunk kiu helyett az egész mondat leírására is. Akkor kio az egész mondat gondolatát képviseli:

Hangsúlyos mondatfordulatok vonatkozó kiu vagy kio névmással

Van egy különleges hangsúlyos kifejezésmód, amelyben az esti igét + vonatkozó mellékmondatot használunk kiu vagy kio névmással:

Gyakran könnyebben lehet szórenddel hangsúlyozni: Pri ĉi tiaj aferoj decidas li. (Ilyen dolgokban ő dönt.) Makaroniojn ni manĝas. (Makarónit eszünk.)

Vonatkozó kies

A vonatkozó kies leggyakrabban birtoklást vagy hozzátartozást jelöl:

Vonatkozó kies jelölhet értelmi tárgyat, vagy cselekvő főnév alanyát:

Egyes nyelvekben van egy szó, amely hasonlít kies, de amelynek több jelentése van. Az eszperantó kies csak de kiu, és csak olyankor, amikor birtoklásról, hozzátartozásról van szó, értelemszerű tárgyról vagy alanyról. Kies nem jelenthet el kiu, al kiu, pri kiu stb.: Venis grupo de junuloj, el kiuj du estismiaj filoj. Nem lehetséges: ...junuloj, kies du estis miaj filoj. Önállósodott mondat: Du el la junuloj estis miaj filoj. Egyének egy csoportból való kiválasztásáról van szó. Ezt kell mondanunk: el la junuloj, nem de la junuloj. Ezért kies nem lehetséges. Nia asocio, al kiu ne apartenas tiuj personoj, ne havas ian ajn respondecon pri iliaj agoj. Nem lehetséges: Nia asocio, kies ne apartenas... Az önálló mondat: Tiuj personoj ne apartenas al nia asocio. Soha sem mondjuk aparteni de. Tehát nem használható kies.

Vonatkozó kiam

A vonatkozó kiam időhatározói mellékmondatot vezet be. Az ilyen mellékmondat vonatkozhat a főmondatban szereplő időhatározó kifejezésre, vagy egy rejtett tiam szóra.

A vonatkozó kiam-mondatban lehet időhatározói elöljárószó. Az elöljárószó megmutatja a teljes {1{kiam-mondat szerepét, nem pedig kiam szó szerepét:

Ha tiam ilyen mondatokba tesszük, az elöljárószó álljon tiam előtt: Adam vivis, post tiam, kiam naskiĝis al li Set, 800 jarojn.

Kérdő kiam esetében ez másképpen van, A kérdő kiam előtti elöljárószó a kiam szerepét mutatja, és nem az egész kérdő mondat szerepét: Ŝi demandis, ĝis kiam mi restos hejme. = Ŝi demandis, ĝis kiu tempo mi restos hejme.

Vonatkozó kie

Vonatkozó kie helyhatározói mellékmondatot vezet be. Egy ilyen mellékmondat vonatkozhat a főmondat helyhatározói kifejezésére, vagy egy rejtett tie:

A vonatkozó kie helyett gyakran lehet használni en kiu(j), ĉe kiu(j), sur kio vagy hasonlókat, különösen, ha a mellékmondat egy főnév jelzője, amely nem helyhatározó a főmondatban. De kie gyakran elegánsabb:

Vonatkozó kia

A vonatkozó kia jelzői mellékmondatot vezethet be. A vonatkozói kia-mondat utalhat a főmondatban tia, tiaspeca vagy tiuspeca:

Ha egy vonatkozó KI-mondat tia jelzős főnévre utal, használhatunk vonatkozó kiu is: Vi havas plenan rajton uzi la monon en tia maniero, kiu ŝajnas al Vi la plej bona.

vonatkozó kiu egy bizonyos személyre utal, míg vonatkozó kia tulajdonságra utal:

De ezekben a példákban már tiun és tian egészen világosan mutatja a különbséget az egyén és fajta között. De lehet használni kiu mindkét mellékmondatban. Gyakrabban kiu választjuk, de kia hangsúlyosabban jelöli, hogy fajtáról van szó.

A vonatkozó kia csak igés mondat előtt használjuk. Egyedüli mondatrész előtt, vagy ige nélküli mondatrészek csoportja előtt, használjuk összehasonlító kiel: Li vizitis (tiajn) urbojn kiel Parizo. Ne mondd: ...urbojn kia Parizo.

Vonatkozó kiel

Vonatkozó kiel módhatározói vagy fokozó mellékmondatot vezethet be. A vonatkozó kiel-mondat a főmondat tiel szavára utal, de gyakran ez elhagyható:

A vonatkozó kiel-mondat néha az egész mondatra vonatkozik. Ekkor kiel az egész mondat értelmét képviseli, hasonlóan vonatkozó kio: Ŝia beleco, kiel oni diris, estas la deloga beleco de la malbono. = Ŝia beleco estas la deloga beleco de la malbono. + Tiel oni diris. = Oni diris, ke ŝia beleco estas...

Vonatkozó kiom

A vonatkozó kiom mennyiséghatározói vagy mértékhatározói mellékmondatot vezet be. A vonatkozó kiom a főmondat tiom névmására utal, de gyakran tiom elhagyható:

A vonatkozó mellékmondatkiom szóval gyakran valamilyen korlátozásra utal:

Vonatkozó kial

A kial is használjuk vonatkozó névmásként, de csak mint kaŭzo vagy motivo főnevek kiegészítőjeként és akkor is csak ritkán_

Tehát ne mondjunk ilyen mondatokat: Ili foriris tial, kial mi foriris. De így lehet: Ili foriris pro la sama kaŭzo, kial mi foriris. vagy még gyakrabban: ...pro la sama kaŭzo, pro kiu mi foriris.

Az egész okhatározói mellékmondat helyettesítésére, használhatunk pro kio: Mi ne ricevis vian leteron, pro kio mi ne respondis. De meg is fordíthatjuk a mondatszerkezetet ĉar: Ĉar mi ne ricevis vian leteron, mi ne respondis.

A vonatkozó kial-mondat önmagában nem utal okra. Az okot az a szó mutatja, amelyre vonatkozik kial-mondat ás kial mutatja az okot a mellékmondatban. Okhatározói mellékmondat bevezetésére főképpen ĉar használunk: Ili foriris, ĉar mi foriris. (Mia foriro estas la kaŭzo de ilia foriro.)

TI-szó elhagyása

Vonatkozó KI-szó gyakran a főmondat ugyanolyan fajtájú TI-szavára utal. Gyakran el lehet hagyni a TI-szót anélkül, hogy megváltoztatná a jelentést. Nincsenek abszolút érvényű szabályok arra, hogy mikor lehet elhagyni a TI-szót. A legfontosabb az egyértelműség: Ha a mondat túl zavaros lesz, ne hagyjuk el a TI-szót. A vonatkozó KI-szónak és a megfelelő TI-szónak rendszerint ugyanolyan alakja legyen: Legyenek azonos tabellacsoportból (tiu — kiu, tio — kio, tiel — kiel ktp.), és legyen azonos jelölője vagy mindkettőnek ne legyen jelölője.

Rendszerint nem hagyjuk el az egyedül álló tiun vagy tiujn: Mi finfine provis tiujn, kiujn vi tiom laŭdis. Ne mondd: Mi finfine trovis, kiujn vi tiom laŭdis.

Ha tiu egy főnév előtt áll, mint annak meghatározója, nem hagyható el tiu anélkül, hogy megváltoztatná a jelentést. de gyakran fel lehet cserélni tiu la névelőre lényeges jelentésváltozás nélkül: Li ankoraŭ ne redonis tiun libron, kiun li pruntis de mi. → Li ankoraŭ ne redonis la libron, kiun li pruntis de mi. Ha így mondanánk: Li ankoraŭ ne redonis libron, kiun..., azoknak a könyvek egyikéről lenne szó, amelyeket ő vett kölcsön tőlem. A jelentés megváltozna.

Ha tio és kio előtt elöljárószó áll, lehetőleg ne hagyjuk el tio: Marta renkontiĝis kun tio, kun kio renkontiĝas milionoj da homoj. Nem: Marta renkontiĝis, kun kio renkontiĝas...

Ha vonatkozó kiam-mondat tiam vonatkozik, leggyakrabban elhagyjuk tiam. Csak akkor tartjuk meg tiam, ha hangsúlyozni akarjuk: Kiam oni estas riĉa, [tiam] oni havas multajn amikojn.

Post tiam kiam, de tiam kiam stb. helyett rendszerint csak post kiam, de kiam stb. használunk. Így hát elhagyjuk tiam, de meghagyjuk az elöljárószót. Ilyen esetekben az elöljárószó nem kiam szóra vonatkozik, hanem az egész kiam-mondatra: Post tiam, kiam ŝi estis mallongan tempon en la arbaro, fariĝis nokto. → Post kiam ŝi estis mallongan tempon en la arbaro, fariĝis nokto.

Ĝis (tiam) kiam helyett mondjunk inkább egyszerűen ĝis. Szintén ne használjuk dum (tiam) kiam, hanem csak dum. Ĝis és dum maguk is alárendelő kötőszavak, ls egyáltalán nem kell melléjük kiam. Antaŭ tiam kiam helyett általában antaŭ ol használunk.

Ha a vonatkozó kie-mondat az egyedülálló tie vonatkozik, gyakran elhagyjuk tie, de meg is őrizhetjük tie ha hangsúlyozni akarjuk: Kie estas pano, [tie] ne mankas panpecetoj.

Vonatkozó kia-mondat mindig a főmondatbeli tia vonatkozik. Leggyakrabban meghagyjuk tia, de ha a mondat világos, elhagyhatjuk: Li havas [tian] kapon, kian vi ne trovos en la tuta mondo.

A vonatkozó kiel-mondat mindig a főmondatbeli tiel vonatkozik, de gyakran beleérthető tiel: Ne vivu [tiel] kiel vi volas, vivu [tiel] kiel vi povas.

A vonatkozó kiom-mondat mindig a főmondatbeli tiom vonatkozik, de gyakran beleérthető tiom: Da pulvo ni havas [tiom] kiom vi volas.

Vonatkozó kies-mondat nagyon ritkán vonatkozik a főmondatbeli ties szóra. Amikor azonban ilyen mégis előfordul néha, szinte nem is hagyható el ties: Kies ĝi estas, ties ĝi restu.

Vonatkozó kial-mondat soha sem vonatkozhat tial a főmondatban.

A TI-szó elhagyása rendszerint nem lehetséges, amikor a TI-szó és a vonatkozó KI-szónak különféle szerepet jelölnek a mondatban:

Néhány nyelvben egyes esetekben elhagyható a vonatkozó KI-szó. Ez nem lehet az eszperantóban. Ne mondd: La viro, mi vidis, portis valizon. Mondd: La viro, kiun mi vidis, portis valizon. Ne mondd: Nun estas la horo, ŝi normale alvenas. Mondd: Nun estas la horo, kiam ŝi normale alvenas.

Egyes nyelvekben néha el lehet hagyni a vonatkozó KI-szót, de meg kell őrizni az esetleges elöljárószót, amely akkor egyedül áll valahol a mellékmondatban (a végén is). Ez teljesen lehetetlen az eszperantóban. Egy elöljárószónak az előtt a mondatrész előtt kell állni, amelyre vonatkozik. Ne mondd: Mi vidis tiun knabinon, vi parolis pri. De így mondd: Mi vidis tiun knabinon, pri kiu vi parolis.

Se

Se = azzal a feltétellel, hogy, abban az esetben, hogy. Se olyan mellékmondatot vezet be, amely feltételre utal:

Amikor se-mondat a mondat elején van, gyakran használjuk tiam a főmondatban a félreértések elkerülése érdekében. Tiam se-mondat gondolatát fejezi ki. Lehet használni tiuokaze vagy egyszerűen csak: Se ĉiu balaos antaŭ sia pordo, tiam en la tuta urbo estos ordo.

Egyes esetekben tio jelzi a főmondatban az előző se-mondat gondolatát: Se ŝi havas multe da mono, tio ne nepre signifas, ke ŝi estas feliĉa. = Se ŝi havas multe da mono, la fakto, ke ŝi havas multe da mono, ne nepre signifas...

Se használható főmondatban is erős kívánság kifejezésére, amely valószínűleg nem megvalósítható. Az igének mindig -US végződése van az ilyen mondatokban: Ho, se mi estus sola! Se mi ne havus infanon! = Nagyon szeretném, ha egyedül lehetnék, hogy ne legyen gyermekem (de ez nem lehet). Azt mondhatjuk, hogy az igazi főmondat értelme benne van a mondatban: Ho, se mi estus sola, tiam mi estus feliĉa! A nur csak óhajtó se-mondatokban használható az óhajtó jelentés erősítésére: Ho, se mi nur estus sola! Ho, se mi nur povus esti tiu feliĉulo!

Ĉar

Ĉar = mert. Ĉar olyan mellékmondatot vezet be, amely okot vagy célt jelöl:

Ha ĉar-mondat a mondat elején áll, gyakran használjuk tial a főmondatban. Tial a ĉar-mondat gondolatára utal: Mivel az eszperantó szerzője mindjárt az elején egyszer s mindenkorra lemondott a nyelvet illető személyes jogokról ezért az eszperantó "senkinek sem tulajdona". A hosszú ĉar-mondat végén, lehet, hogy elfelejtették, hogy ĉar-ral kezdődött. Tial az ok egymásutániságát vezeti be és arra emlékeztet, hogy okról van szó. Néhányszor tial közvetlenül ĉar előtt használjuk hangsúlyos helyzetben: Mi petas tion ĉi tial, ĉar mi scias la inklinon de la plimulto da homoj. Tial után mégis rendszerint ke-mondatot használunk. Tial ke = pro tio ke = ĉar: Tio ĉi estas nur tial, ke la ideo mem de lingvo "tutmonda" estas tiel alta kaj alloga. A pro tio ĉar változatot azonban inkább ne használjuk.

Dum

Dum időhatározói mellékmondatot vezet be. A dum-mondat olyan valamit jelöl, ami a főmondattal egyidejűleg történik. A dum akkor használjuk, ha a mellék- és a főmondat többé-kevésbé folyamatosak, és többé-kevésbé ugyanabban az időben történik:

Gyakran a dum-mondat valami olyanra utal, ami ellentmond a főmondatnak. Ekkor az időhatározói jelentés gyengülhet és egyes esetekben el is tűnhet:

Dum eredetileg csak alárendelő kötőszó volt. Később dum elöljárószó is lett: Dum la manĝado venas apetito.

Ha nem mindkét cselekedet folyamatos, vagy ha nem akarjuk külön jelölni a folyamatosságot, használjuk vonatkozó kiam. Ekkor lehet, hogy csak pillanatnyilag lesz egyidejű a két cselekvés: Kiam mi venis al li, li dormis. Kiam oni estas riĉa, oni havas multajn amikojn. Dum és {2kiam különböző árnyalatokat jelölnek. Tehát ne használjuk mindkettőt egyidejűleg. Ne mondd: Tio okazis, dum kiam mi loĝis en Romo. Mondd ...dum ni loĝis en Romo, ha hosszan tartó eseményről beszélünk. Mondd ...kiam ni loĝis en Romo, ha rövid ideig tartó esemény volt, vagy ha a folytonosság nem fontos.

Ĝis

Ĝis olyan mellékmondatot vezet be, amely a főmondat időbeli végpontját mutatja. Amikor ĝis-mondat cselekvése megkezdődik, a főmondat cselekvése befejeződik:

Ĝis-mondat többé-kevésbé valami pillanatnyi cselekvést jelöl. Ne mondd: Mi restis, ĝis li dormis. Mondd: Mi restis, ĝis li ekdormis. Vagy: Mi restis, ĝis mi vidis, ke li dormas. Vagy hasonló példák.

Az időhatározói mellékmondatban felesleges, sőt kerülendő kiam ĝis után. Ne mondd: Mi daŭrigos demandadi, ĝis kiam vi respondos. Mondd inkább: Mi daŭrigos demandadi, ĝis vi respondos. Ĝis maga is alárendelő kötőszó, és nincs szükség kiam. De kérdő mellékmondat esetében ĝis kiam egészen rendben van: Mi demandis, ĝis kiam ili restos tie.

Különösnek tűnhet, hogy ĝis kiam csak a kérdések esetében használjuk. A magyarázat az, hogy nem kérdező ĝis kiam egészen más mondatszerkezetet kíván, mint a kérdező ĝis kiam. A hasonlóság csak látszólagos. Nem kérdő mellékmondat előtt ĝis a teljes mellékmondatra vonatkozik: Mi daŭrigos demandadi, ĝis kiam vi respondos. = Mi daŭrigos demandadi ĝis la tempo de via respondo. Kérdő mellékmondatban azonban ĝis csak kiam vonatkozik: {5} = {6}Egy ilyen kérdő mellékmondat esetében mind ĝis mind kiam mindenféleképpen szükségesek a jelentés számára. Időhatározói ĝis-mondatnál kiam teljesen felesleges. Egy ilyen felesleges kiam hozzáadása néha még azt a látszatot is keltheti, hogy kérdésről van szó, bár ez egyáltalában nincs így.

Egyesek tévesen használják ne ĝis-mondatokban (nemzeti nyelvi hatásra), ami teljesen pontatlan értelmet ad. Pl.: Mi rifuzos kredi al viaj vortoj, ĝis vi ne donos pruvojn. A kívánt értelem az, hogy "nem hisz tovább a szavaidnak" cselekvése abban a pillanatban ér véget, amikor meglesznek a bizonyítékok. Így hát ezt kell mondani: Mi rifuzos kredi al viaj vortoj, ĝis vi donos pruvojn. Ha dum használjuk ĝis helyett, használjuk mégis ne: Mi rifuzos kredi al viaj vortoj, dum vi ne donos pruvojn. A "nem hisz tovább a szavaidnak" értelme abban az időben fog tartani, amíg nem adsz bizonyítékokat (addig, amíg megadod a bizonyítékokat).

Ĝis eredetileg nem csak kötőszó, hanem elöljárószó: Post la vespermanĝo niaj fratoj eliris kun la gastoj el sia domo kaj akompanis ilin ĝis ilia domo.

Kvankam

Kvankam olyan mellékmondatot vezet be, amely elégtlen okot vagy akadályt jelöl. Kvankam-mondat valami olyan dologra utal, ami nem tudja megakadályozni a főmondat gondolatát:

Ha kvankam-mondat áll előbb, gyakran az egyértelműség kedvéért tamen használunk a főmondatban:

Soha sem használjuk sed (kaj sem) a kvankam-mondat kiegészítésére. Ne mondd: Kvankam mi ne volis tion, sed mi faris. Mondd: Kvankam mi ne volis tion, mi tamen faris. Vagy: Mi ne volis tion, sed mi tamen faris.

Kvankam nagyon hasonlít malgraŭ. A különbség az, hogy kvankam mellékmondatot vezet be, míg malgraŭ elöljárószó, amely a főnévi mondatrész előtt áll: Ili rifuzis helpi, kvankam mi petegis. = Ili rifuzis helpi malgraŭ mia petego.

De malgraŭ bevezethet mellékmondatot ke vagy tio ke segítségével: Ili rifuzis helpi malgraŭ (tio), ke mi petegis. A malgraŭ (tio) ke kevésbé annyira elterjedt, és ezért hangsúlyosabb, mint kvankam. Van még egy erősebb kifejezés is: spite ke, ami szándékos ellenállást jelöl: Ili rifuzis spite ke mi petegis. Az eĉ + se kifejezésnek is lehet néha hasonló jelentése. Eĉ + se azt mutatja, hogy meglepő lenne, ha a dolog nem lenne hasznos: Ili rifuzus, eĉ se mi petegus.

Kvazaŭ

Kvazaŭ = mintha. Kvazaŭ mellékmondatot vezet be, amely lehetetlen összehasonlítást fejez ki:

Az ilyen kvazaŭ-mondatokban rendszerint feltételes módot használjunk. De ha kvazaŭ-mondat valamiképpen valakinek a gondolatát adja vissza, akkor leggyakrabban inkább kijelentő módot használjunk. Ekkor függő beszédről van szó, amelyben mindig az egykori gondolat vagy kijelentés igealakját használjuk: Ŝi havis la senton, kvazaŭ tio estas ŝia arbo.

Kvazaŭ gyakran szerepel határozószóként (ami nem mellékmondatot vezet be). Akkor rendszerint csak kijelentő módot használunk: Ili vidas en mi personon, kiu kvazaŭ ludas la rolon de ia reĝo.

Ol

Ol időhatározói mellékmondatot vezet be, ha ez előtt a mellékmondat előtt antaŭ szó áll:

Ol leggyakrabban összehasonlítást jelöl pli vagy alia szóval. antaŭ ol kifejezésben is összehasonlításról beszélünk. Két időt hasonlítunk össze. Az egyik ilyen idő korábbi, vagyis előző. Logikusan használhatnánk antaŭ kiam, ugyanúgy, mint post kiam. Választható lehetőségként szintén logikus lenne post ol post kiam helyett. De már régóta inkább antaŭ ol és post kiam használatos. Mindkét alak logikus lenne. Ugyanígy antaŭ ke (= antaŭ tio ke) és post ke (= post tio ke), de ezek az alakok nem használatosak a gyakorlatban. Ajánlható inkább használni antaŭ ol és post kiam, mivel ezek a legkönnyebben érthetők éppen a megszokás miatt.

Ha a főmondatnak és a mellékmondatnak ugyanaz az alanya, a mellékmondat helyett használható antaŭ ol + főmévi igenév: Oni devas iri longan distancon, antaŭ ol veni al la rivero.

Apenaŭ

Apenaŭ leggyakrabban határozószó, de időhatározói mellékmondat kötőszava is lehet. Akkor apenaŭ jelentheti 'rögtön, miután' vagy 'alig'. Ilyen apenaŭ-mondatok mindig a főmondat előtt állnak:

• Apenaŭ ŝia patrino ŝin rimarkis, ŝi kriis al ŝi: "Nu, mia filino?" = Tuj post kiam ŝia patrino ŝin rimarkis (preskaŭ samtempe), ŝi kriis... - Alig vette észre az anyja, kiabált felé: No, kislányom? = Rögtön, miután észrevette az anyja (majdnem egyidejűleg), kiabált...
• Apenaŭ ŝi ektuŝis ŝian brakon, el la buŝo de Janjo elsaltis krieto de doloro. - alig érintette meg a karját, Jancsi szájából a fájdalom kiáltása jött ki.

Tetszés szerint használhatjuk apenaŭ határozószóként a főmondatban: Apenaŭ ŝi ektuŝis ŝian brakon, kiam el la buŝo... A kiam el la buŝo...Apenaŭ ŝi ektuŝis ŝian brakon, kiam el la buŝo... mondat most időhatározói mellékmondat.