AĈ

AĈ="rossz minőség, alkalmatlanság, értéktelenség".

AD

AD="folyamatos cselekvés".

Ha szeretnénk megmutatni, hogy cselekvésről van szó, de nem kívánjuk használni AD folytonos jelentéstartalmát, akkor más gyököt kell használnunk, vagy egészen másképpen kell magunkat kifejezni: martelado (daŭra) → martelbato = kalapácsütés; brosado (daŭra) → brostiro = kefélés.

AĴ

AĴ="(konkrét) dolog".

Egyes esetekben melléknévi igenévi utóképzőt is tehetünk hozzá a pontosítás kedvéért: draŝataĵo (csépelt mag), draŝitaĵo (már kicsépelt mag), brulantaĵo (éghető anyag), brulintaĵo (a már elégett anyag). Rendszerint azonban egy egyszerű AĴ-szó teljesen elég.

AN

AN="csoport tagja, hely lakója, egy tan híve, személy, aki egy helyhez tartozik" stb.

AR

AR="sok azonos fajta dolog teljessége vagy gyűjteménye".

ĈJ

A ĈJ képzővel férfi beceneveket képezünk. A ĈJ előtt a név rövidített változatát használjuk. Rendszerint meghagyjuk az 1-5 betűt:

ĈJ, mint NJ, kicsit különös utóképző, mert nem magánhangzóval kezdődik, s mert lerövidítheti a szógyököt előtte. Egyes esetekben először hozzátehetnénk UL képzőt, ha jobban hangzó szót alkothatna: Petro → Petrulo → Petruĉjo stb. De ez nem is annyira hagyományos és talán nem is logikus, de mikor becenevekről van szó, nem olyan fontos sem a hagyomány, sem a logika és a szigorú nyelvtan sem. Beceneveket valójában egészen tetszés szerint képezhetünk (pl. más nyelvekből kölcsönzéssel).

EBL

EBL="megcsinálható". EBL csak tárgyas igék mellett használható:

Egyes esetekben EBL (és IND, END is) olyan igék mellet használjuk, amely rendszerint tárgyatlan, de állhat mellette tárgy:

Rendszerint így mondjuk iri sur/laŭ vojo és loĝi en domo, de így is helyes iri vojon és loĝi domon, bár nagyon ritka.

EC

EC = "(valakinek vagy valaminek a) minőség(e) vagy állapot(a)". Az EC mindig vmi elvont (minőséget vagy állapotot) jelöl.

Egyes esetekben EC logikátlanul használjuk a nemzeti nyelvek befolyása miatt: Bedaŭrinde mi ne havas la eblecon tion ĉi fari. Valójában itt semmiféle minőségről nincsen szó, hanem csak egy lehetőségről eblo (vagy esetleg eblaĵo). Mondd úgy, mint Zamenhof: Bedaŭrinde mi ne havas la eblon tion ĉi fari. (Ha nem tudunk dönteni eblo és ebleco között, mert ez az általános alak mind ebleco, mind eblaĵo, ezért alig lehet rossz választás.)

EC használható -A vagy -E végződéssel (vagy igei végződéssel. Ilyen alakok jelentése általában 'simila', 'simile', 'samaspekta kiel', 'samamaniere kiel':

Egyes esetekben sz egyértelműség kedvéért használhatunk helyette szóösszetételeket ŝajna, maniera vagy stila szavakkal. Egyes esetekben az ...eca képzővel képzett alakok jelentése: ilyen minőséggel kapcsolatos: patreca testo = apasági teszt

EG

EG ="(leg)magas(abb) fokú, (leg)nagy(obb)".

EJ

EJ ="vmilyen célból készült hely, terem, szoba vagy hasonló". Az, ami az EJ előtt áll, mindig az, ami a helyben történik vagy található.

Ha gyárról van szó, használjunk inkább világosabb szóösszetételeket: tabakfarejo = dohánygyár, ŝtalejo vagy ŝtalfabriko = acélgyár, gisejo vagy gisfabriko = öntöde.

EM

EM ="vmire való hajlam".

EM-szó leggyakrabban azt jelöli, hogy vmi a természetéből adódóan gyakran vagy folyamatosan cselekvésre irányul:

Egyes esetekben EM pillanatnyi vagy alkalmi kívánságra használjuk, vagy szükség kifejezésére:

Választhatóan használhatunk vola szóval képzett szóösszetételeket: manĝivola, venĝovola. De rendszerint EM elég.

Néhány szóban EM képességet jelöl:

Lehet használni szóösszetételeket pova vagy kapabla szóval is: produktipova, kreokapabla. Rendszerint azonban EM elég világos.

Egyes szavakban EM azt jelenti, hogy természetéből kifolyólag valami azzal fenyeget, hogy olyasmit kockáztat meg, amit nem akarunk:

Egyes esetekben nem igéből képzett EM-szót alkotunk:

Gastema ezért úgy is érthető, mint "maga is szeret vendégeskedni". Ha nem ilyen jelentést szeretnénk, jobb inkább összetételt használni ama szóval: gastama = vendégszerető, samseksama = saját nemét kedvelő. Másrészt, amikor AM túl erősnek tűnik, vagy értelmileg nem megfelelő, mégis inkább EM javasolt.

EM-szavaknak leggyakrabban -A végződésük van, de bármilyen más végződésük is lehet. -O végződés mellett korábban mindig ki szokták tenni az EC utóképzőt is: manĝemeco, timemeco stb. De EC rendszerint nem szükséges. Elég manĝemo, timemo stb. UL utóképző előtt gyakran elhagyható EM, ha egyértelmű a jelentés: timemulo → timulo, drinkemulo → drinkulo

EM rendes szógyökként is használható: emo = pillanatnyi hajlam, ema = hajlamos

END

END = "-andó/-endő, kell". END csak tárgyas igék mellett használható.

ER

ER = "az egész nagyon kicsi része". Az ER-t akkor használjuk, amikor vmi nagyon sok kis egyfajta részből áll. Az, ami az ER előtt áll, mindig az egészet jelöli, amely a kis részekből áll:

ER az egésznek egy a sok hasonló, egymástól alig megkülönböztethető része. Ha különböző fajta részekről van szó, akkor ne használjuk ER, hanem PART: mondoparto (≈ kontinento), landparto, korpoparto, parto de libro. Ha olyan részről beszélünk, amely letört vagy leszakadt, használjuk PEC: Mi disŝiris la leteron kaj disĵetis ĝiajn pecetojn en ĉiujn angulojn de la ĉambro.

ESTR

ESTR = "vezető vagy döntéshozó személy, főnök". Az, ami az ESTR előtt áll, mindig az a hely, ahol a főnök döntést hoz, vagy az, amiről a főnök dönt.

ET

ET =  (leg)kisebb fok, (leg)kisebb

Egyes esetekben ET előképzőként is használjuk különleges jelentéssel:

ID

ID = "szülött, utód". Az, ami az ID előtt áll, mindig azt mutatja, mitől származik a szülött.

Rendszerint ID állatnevek mellett használjuk. Akkor ID még fejletlen állatot jelöl, az adott állatfaj fiatal szülöttjét:

Egyes esetekben ID használjuk fiatal növényekre vonatkoztatva: arbo → arbido = facsemete

Embert jelentő szavak esetében ID gyermeket, leszármazottat jelöl, korra való utalás nélkül. Így használjuk ID különösen a címek és történelmi nevek esetében:

Egyes esetekben ID átvitt értelemben használjuk ország vagy nyelvet jelentő szavak esetében:

IG

IG = "vmivé tesz, változtat, okoz". Az, ami az IG előtt áll, mindig a cselekvés eredményét mutatja.

Lehet IG-igét képezni cselekvő szógyökből (amely rendszerint ige). Az ilyen IG-ige azt mutatja, valami, vagy vki arra késztet, hogy tegye meg az adott cselekvést. Az ilyen IG-ige tárgya aaz, ami az egyszerű ige alanya lenne.

Tárgyatlan igéből indulhatunk ki:

Tárgyas igéből is kiindulhatunk. Az ilyen IG-ige tárgya vagy alapige alanya vagy a alapige tárgya:

Képezhetünk IG-igét olyan szógyökből is, amely rendesen főnév.

Egy ilyen IG-ige azt jelentheti, hogy úgy cselekszünk, hogy a tárgy az lesz, amit a szógyök mutat, de azt is jelentheti, hogy olyanná tesszük a tárgyat, amit a szógyök mutat, azt is jelentheti, hogy a tárgy tesz valamilyen szógyökre utaló cselekvést:

Lehet képezni IG-igét elöljárós mondatszerkezetből is:

A sen...igi ellenkezőjét elméletileg kun...igi ki lehet fejezni, de ilyen szavakat rendszerint nem használunk, mert sok egyszerű igének is önmagában van ilyen jelentése: maski = "kunmaskigi", vesti = "kunvestigi". Ilyen esetekben a sen...igi alternatívájaként használhatjuk MAL előképzőt IG nélkül: malvesti = senvestigi, malmaski = senmaskigi. Senfortigi többé-kevésbé azonos jelentésű, mint malfortigi. A senfortigi ellentéte elméletileg "kunfortigi", de ez szükségtelenül súlyos szó. Helyette egyszerűen fortigi mondunk.

Lehet jloezni IG-igét szóból vagy képzőből:

Amikor a szógyök sem minőségi, sem cselekvést kifejező, gyakran nehéz eldönteni, hogy utóképző nélküli igét, vagy IG képzős igét válasszunk. Gyakran a nyelvi hagyomány egy-egy egyszerű igének IG-szerű jelentést adott: konfuzo = zűrzavar, rendetlenség → konfuzi = rendelenséget okoz, összezavar. Néha a hagyomány csak az IG-es alakot választotta: grupo →grupigi = csoportosít. Néha a hagyomány különböző jelentést adott az egyszerű alaknak és az IG-es alaknak, de mindkét alak IG-szerű: koloro→ kolori = színesít; koloro → kolorigi = fest, színez.De mégsem követelhető meg, hogy mindenki kövesse ezeket az érzékeny árnyalatokat. Legalábbis el kell tűrni, ha valaki néha keveri kolori és kolorigi. Egyes esetekben az egyszerű alaknak van olyan jelentése, amely nem IG-szerű: lumo → lumi = fénysugarakat bocsát ki; lumo → lumigi = megvilágít. Egyes esetekben mindkét alaknak ugyanaz a jelentése: ordo → ordi vagy ordigi = rendet tesz, rendbe rak. Jelenleg általában ordigi alakot használjuk.

Gyakran felesleges IG teszünk az igéhez, amelynek rendszerint nem kell kapnia. Ez tűrhető, különösen, ha további egyértelműsítésből származik. De mégsem mindig stabilak az alakok. Egyes esetekben IG képző nem feltétlenül kell, mert az alapalaknak alig van más jelentése. Ekkor inkább a rövidebb IG nélküli alakot használjuk a jövőben. Gyakran mindkét alak használható párhuzamosan jelentés változás nélkül: loki/lokigi, arkivi/arkivigi, listi/listigi.

IG rendszerint igei végződéssel fordul elő, de lehet -O végződése, -A vagy -E végződése is. Az ilyen alakok ugyanazt a jelentést hordozzák, mint az igei alak: akrigo = élesítés, akriga = élesítéssel kapcsolatos, sidigo = ültetés, sidige = ültetve, edzigo = férjhez adás, edziga = férjhez adással kapcsolatos.

IG rendes szógyökként is használható: igi=  vkit arra késztet, hogy megtegyen vmit

IĜ

IĜ= átmenet új állapotba, új helyre, új cselekedetre. Az, ami IĜ előtt áll, mindig az átmenet eredményét mutatja.

Tárgyatlan igéből képzett IĜ-ige, az adott cselekvésbe való átmenetet jelöl. IĜ egy ilyen igénél kb. egyenlő az EK előképzővel. Egyes esetekben az ilyen IĜ-igék azt az árnyalatot is kifejezik, hogy a cselekvés önmagától vagy önkéntelenül megy végbe:

Lehet képezni IĜ-igét tárgyas igéből is. Egy ilyen IĜ-igében IĜ nem átváltozó jelentést hordoz. IĜ itt csak arra szolgál, hogy tárgyatlanná tegye az igét, megváltoztatva ezzel a mondatbeli szerepét:

Tárgyas igéből képzett IĜ-ige gyakran hasonló a passzív igéhez. A különbség az, hogy egy IĜ-ige azt mutatja, hogy egy cselekvés többé-kevésbé önmagától történik meg, vagy hogy esetleg nem érdekel minket a cselekvés okozója: Li estis naskita en Januaro. Rendes szenvedő mondat. Főleg a cselekvésre figyelünk, az eredményesen lezárult (IT-alak miatt). Li naskiĝis en Januaro. Megszületett. Jobban figyelünk a szülöttre, a gyermekre, mint a szülőre, az anyára.

Lehet IĜ-igét csinálni olyan szógyökből, amely rendszerint főnév. Ilyen IĜ-ige azt jelentheti, hogy az alany pontosan az lesz, amelyre utal a szógyök, vagy hasonló lesz hozzá, vagy valamely szógyököt jellemző cselekvés kapcsolódik hozzá:

Lehet képezni IĜ-igét elöljárós mondatszerkezetből. A pontos jelentés az elöljárószótól függ. Ha pl. a elöljárószó helyhatározói vagy mozgást jelentő. IĜ azt jelenti, mozdul, megy, költözik:

Lehet képezni IĜ-igét szóból vagy képzőből is:

IĜ rendszerint igei végződéssel fordul elő, de -O, -A és -E végződése is lehet. Ezeknek az alakoknak ugyanazok a jelentései vannak, mint az igei alakoknak: akriĝo = élesedés, akriĝa = élesedéssel kapcsolatos, sidiĝo = leülés, sidiĝe = leüléssel kapcsolatban, leülve, edziĝo = házasság, edziĝa = házassági, unuiĝo = egyesülés, egyesület

Egyes esetekben -O -végű IĜ-szó jelölhet cselekvés eredményét: Unuiĝo Franca por Esperanto (szövetség neve). Dio nomis la sekaĵon Tero, kaj la kolektiĝojn de la akvo Li nomis Maroj.

IĜ rendes szógyökként is használható: iĝi =   lesz, válik

IL

IL = "eszköz, berendezés, készülék"

IL utóképzőnek nagyon különleges jelentése van. Hogy pontosabban fejezhessük ki, más szógyökökkel is alkothatunk összetett szavakat, pl.: presmaŝino, transportaparato, vendaŭtomato. De gyakran megfelel az egyszerű IL-alak is.

Néhány IL-szóban a cselekvő elem is beleérthető. Az, ami IL előtt áll, nem a cselekvést jelöli, hanem pl. a cselekvés eredményére utal: fajro → fajrilo tűzgyújtó eszköz (nem tüzelő eszköz)

IN

IN = "a szülni képes nem". Az IN utóképzőt csak olyan valami mellett használhatjuk, amelynek lehet neme, tehát ember vagy állat. Az IN nőnemű jelentést ad a szónak (és ezzel elveszi az esetleges hímnemű jelentést).

A leggyakrabban IN olyan szóhoz tehetjük, amely férfit jelent. A szónak ekkor nőnemű jelentése lesz:

IN olyan szóhoz is adható, amely nemileg semleges, de ez sokkal ritkább. A nemileg semleges szónak ilyenkor nőnemű jelentése van:

Semleges szó esetében a hímnemet VIR szógyök mutatja, amely előképzőszerűen vagy melléknévhez hasonlóan használható.

Van néhány szó, amely önmagában is nőnemű: damo, nimfo, matrono, putino (nem összetett szó!) stb. Ilyen szóhoz ne tegyünk IN.

IN rendes szógyökként is használjuk: ino = nőstény állat (vagy ember); investaĵo = női ruha

IND

IND ="méltó, érdemes elvégezni". IND csak tárgyas igék mellett használható

ING

ING = "tartó, amelybe (részben) beletesznek vmit". Az, ami az ING előtt áll, általában az, amit részben beletesznek a tartóba:

ISM

ISM="tan, mozgalom, rendszer, cselekvési mód" stb. Egyes esetekben az ISM-szó valamilyen különleges cselekvési mód egy példáját jelöli. Az ISM jelentése nagyon váltakozó, és nagyon függ attól, mi után áll.

IST

IST="személy, aki gyakran foglalkozik vmivel (szakmailag)". Az, ami az IST előtt áll, mindig az, amivel foglalkozik a személy.

Gyakori félreértés, hogy IST "szakértőt", "szakmabelit" fejez ki, de az igazi jelentése szélesebb körű.

Szükség esetén lehet pontosabb szavakat is alkotni. Az általános fiŝisto helyett beszélhetünk fiŝkaptisto is, aki halászik (= fiŝkaptas), fiŝbredisto, aki halat tenyészt és fiŝvendisto, aki halat árul.

IST-szónak gyakran van hasonló jelentésű ISM-szava. A két ilyen szópár közötti kapcsolat nagyon különböző lehet: alkoholisto = alkoholfüggő, alkoholista; alkoholismo = alkoholfüggőség, alkoholizmus; kapitalisto = tőkés; kapitalismo = magántőke- birtoklás gazdasági rendszere. De van még nagyon sok "ist" "ism" végű szó, amelyek azonban nem képzett szavak, pl.: turisto -- turismo, faŝisto -- faŝismo, ekzistencialisto -- ekzistencialismo.

Gyakran IST megfelelő 'izmus' támogatója képviselője. Ekkor IST = ISM-AN: oportunisto = oportunismano (opportunista); komunisto = komunismano (kommunista) De IST mégsem mindig egyenlő ISM-AN. Pl.: kapitalisto nem egyenlő kapitalismano.

Jegyezd meg: AN és IST némely esetben közeli jelentésűek. Akkor tetszés szerint lehet választani. Azt szoktuk választani, amely a legnemzetközibb formát képezi. Pl. általában Kristo, Kristano és Krisanismo szavakat használjuk. Krististo, Kristismo sohasem fordul elő. Logikusak lennének, de kevésbé nemzetköziek. Vö. Budho, Budhisto, Budhismo, ahol éppen ellenkező a választás a nemzetköziség miatt. Budhisto mellett használjuk Budhano, amely ugyanúgy logikus lenne, de Budhanismo mégsem használatos. (Egyesek ehelyett Budao, Budaisto és Budaismo.)

Tehát egyáltalán ne mondjuk kirurgisto, astronomisto, ekologisto stb. De sok esetben mégis IST képzővel képezhetünk párhuzamos szót egy olyan személyre, ha létezik külön szó arra, amivel ő foglalkozik:

NJ

NJ utóképzővel női beceneveket képezünk. NJ előtt a név rövid alakját használjuk. Általában 1-5 betűt hagyunk meg:

NJ használatánál általában elhagyjuk az esetleges -IN utóképzőt. De néha mégis megtarthatjuk az IN magánhangzóját, ha ezzel jobb hangzású szót kapunk: kuzino → Kuzinjo, knabino → Knabinjo. Talán még használhatjuk a felesleges -IN utóképzőt is, ha ezzel jobb hangzást érünk el: Klaro → Klarino → Klarinjo

OBL

OBL = "szorzószámnév". Az OBL csak számneveknél és számlálószavaknál használható. Az, ami az OBL előtt áll, mindig azt mutatja meg mennyivel szorzunk:

OBL-szó -A melléknévi végződéssel azt is jelentheti, hogy vmi annyi részből áll:

OBL előtt mindig egybeírjuk a számokat. Az egyértelműség kedvéért használhatunk kötőjeleket is. A jeleket általában oda tegyük, ahol az eredeti számban is szóközök vannak: dek du → dekduoblo vagy dek-duoblo; dudek → dudekoblo; du mil dudek → dumildudekoble vagy inkább du-mil-dudekoble. Ugyanezek a szabályok érvényesek ON és OP.

ON

ON = "osztószámnév". ON csak számneveknél, számlálószavaknál használható. Az, ami az ON előtt áll, mindig azt mutatja, mennyivel osztunk:

Az ON-szavaknál ugyanazok az írásszabályok érvényesek, mint OBL esetében.

Néha összekeverhető ON és a PART szógyök. Nem lehet mondani pl. landono landparto helyett = országrész. ON nem annak részét mutatja, ami előtte van, hanem vmi más részét. Triono nem {10}tri része, hanem az egyike vminek 3 egyenlő részének.

OP

OP = "bizonyos számú tagból álló csoport (gyűjtőszámnév)". OP csak számnevek és hasonló jelentésű szavak mellett használható. Az, ami az OP előtt áll, mindig azt mutatja, hány tagból áll a csoport.

Op-szavak esetében ugyanazokat az írásszabályokat használjuk, mint OBL esetében.

-O végződés előtt OP elhagyható, mert az egyszerű -O végződésnek is a számnevek esetében ugyanaz a jelentése van, mint opo:

UJ

UJ = "vminek a tartója". Az UJ-nak gyakorlatilag három különböző jelentése van: "tartó", "növény" és "ország". Az, ami az UJ előtt áll, mindig azt jelöli, amely a dologban van (vagy történik).

UJ különleges tartót, vázát, dobozt stb. jelölhet, ami vminek a tárolására szolgál, vagy amelyben vmilyen cselekvést végeznek:

Pontosság kedvéért más gyökszavakkal alkothatunk összetételeket, pl.: teskatolo, tekruĉo, tetaso, cigaredskatolo, cigaredpaketo, konservoskatolo.

Jegyezd meg, hogy az, ami UJ előtt áll, mindig kötelezően a tartalmat jelöli, míg SKATOL, VAZ stb. a tartalomra, anyagra vagy vmi másra is utalhat, pl.: ladskatolo = bádogdoboz, lignositelo = favödör. De ladujo láda a bádognak és lignujo = láda a fának.

Gyümölcsök, bogyók vagy virágok esetében UJ jelölhet növényt, általában fát vagy bokrot, amely olyan gyümölcsöt, bogyót vagy virágot terem:

Mondhatjuk pomarbo, vinberarbusto stb.

Népnév esetében UJ mindig a nép országát jelenti:

Néha ország- vagy területi UJ-szavakat másféle szóból képezzük:

Az országnevekben az UJ alternatívájaként használjuk LAND szógyököt utóképzőként és a nem hivatalos I utóképzőt. A legtöbb országnak azonban mégsem összetett neve van, pl. Usono, (USA) Birmo (Burma), Liĥtenŝtejno (Liechtenstein), Islando (Izland) (nem LAND képzős szó!) stb. Ilyen esetekben AN utóképzőt használjuk az ország lakóinak elnevezésére: Usonano (Egyesült Államok-beli), Birmano (burmai, mianmari) stb.

UJ rendes szógyökként is működik: ujo = váza, doboz, tartó, tároló eszköz; enujigi = vázába tesz, tartóba tesz stb. Ilyen esetekben UJ sohasem fog jelenteni országot vagy növényt.

UL

UL = "vmilyen jellemzővel rendelkező személy". Az, ami az UL előtt áll, azt mutatja, ami jellemzi a személyt.

Rendszeresen használjuk UL állatfajok némely nevei esetében, bár nincs szó személyekről:

Néha UL átvitt értelemben használjuk különböző dolgokra, élettelenekre is, amelyeket élőként szeretnénk bemutatni:

Az olyan szavakban, amelyek önmagukban is valamilyen személyre utalnak ne használjuk szükségtelenül UL. Különösen figyeljünk az -O végű melléknévi igenevekre. Ilyen melléknévi igenév mindig személyt jelöl és UL hozzáadása rendszerint hiba lenne. Ne mondd: parolantulo, kurintulo*{2, konatulo, hanem egyszerűen csak parolanto, kurinto, konato. Ha mégis hozzáadunk UL egy -O végű melléknévi igenévhez vagy más személyt jelentő szóhoz, akkor különleges jelentéssel bíró szót alkotunk. Virulo nem azonos viro, hanem 'férfias ember' a jelentése = vireculo. Konatulo elvben legyen 'ismert személy' = famulo, míg konato egyszerűen csak 'vki által ismert személy, ismerőse vkinek'.

UL rendes szógyökként is használható: ulo =  személy, alak

UM

UM utóképzőnek nincs meghatározott jelentése. Ezzel olyan szavakat képzünk, amelyeknek valamilyen kapcsolata van azzal, ami UM előtt áll. Minden UM-szót külön is meg kell tanulni. De az UM-szavaknak van néhány hasonló jelentésű csoportja.

Sok UM-ige jelentése ez: vmi módon cselekedni azzal, ami UM előt áll:

Némely UM-ige jelentése ellátni egy bizonyos módon azzal, ami az UM előtt áll:

UM-igék egy csoportja kivégzés, gyilkolás módját jelöli:

Némely UM-szavak ruha- vagy más hasonló dolgok részeinek a nevei. Az, ami UM előtt áll, azt a testrészt mutatja, amelynél van az adott dolog:

UM a matematikában számrendszerek neveinek képzésére használjuk. UM az után a szám után tesszük, amely megmutatja, hány számot használ a rendszer:

Néhány UM-szó:

Ha szeretnénk új UM-szót alkotni, legyünk nagyon óvatosak, mert lehet, hogy mások nem értik majd meg. UM-szót, amely az egyik előbb említett csoporthoz tartozik, könnyebben el lehet fogadni, míg olyan UM-szó, amely nem hasonlít egy már létező UM-szóhoz, nehezebben bevezethető. Gyakran azonban alkalmi UM-szót képezünk, amely érthető a szövegösszefüggésből, de amely később eltűnhet.